Bori goes to Holland

A kisgyerekek tudjak a valaszt a mi-leszel-ha-nagy-leszel kerdesre. Te tudsz valaszolni ha megkerdezik, mi is lett beloled ha mar igy nagy vagy?

----------- 

Mi leszel ha nagy leszel? Szokták kérdezni a kis gyerekektol. Es a gyerekek ilyen sokszor valoban valaszolnak is, peldaul tuzolto, balerina, allatorvos, esatobbi. Mert valahogy tudjak, hogy mik akarnak lenni.

Aztan hogy ez valoban osszejon-e, az egy teljesen mas kerdes mondjuk, es millio egy dologtol fugg. Ez mindegy is. Ami viszont nem mindegy, az az hogy en, es ezzel nem vagyok egyedul, 27 eves letemre, nemtudom hogy mi leszek ha nagy leszek. Vagy a 27 ev az mar nagynak szamit? Mar lemaradtam a hivatas-megtalalosdi jatekrol? Mar kiosztottak mindet?
De hiszen van Gogh is 27 evesen dontott ugy hogy marpedig o festeni fog. Es lam, 10 even at nem is csinalt mast, csak festett, es vilaghiru festo lett belole.

Akkor megse lehetek annyira lemaradva. Jo persze, abba a hirhedt 27esek klubjaba mar nem fogok tartozni, akik ezen eletkorra mar annyi tehetseget es botranyt halmoztak fel, hogy arra mar csak a sajat halalukkal tudjak feltenni a pontot. Nem fogok a pokolban vagy a mennyorszagban egyutt konyokolni az exkluziv 27esek klubjaban, Kurt Cobain, Amy Winehouse meg ki tudja meg kinek a tarsasagban.

Szoval ebbe jobb ha beletorodom. De ez a van gogh sztori remenyt ad. Meg nincs minden veszve.

Az am csak a baj, hogy nagyon sokfele dolgot szeretnek csinalni. Illetve, nem is annyira, csak mintha megis. Szeretnek letrehozni valamit. Valami szepet. Valami hasznosat. Valami jot. Legjobb esetben valamit, ami szep, hasznos es jo egyszerre. Vagy mindegyiket kulon-kulon. Vagy ezek barmilyen kombinacioja. A lenyeg, hogy valamit amit masokkal megoszthatok, es ami masok szamara is jo. Vagy szep. Vagy hasznos. Vagy mindegyik. Valami, ami hozzatesz az emberiseghez, es hozzajarul ahhoz hogy a vilag egy picit szebb, jobb vagy erthetobb legyen.

Mindezt barmilyen formaban szivesen tennem. Irasban. Filmben. Zeneben. Kepregenyben. Konyvben. Teveben. Blogon. Website-on. Eloadason. Treningen. Vitaban. Utcan. Irodaban. Varosban. Tengerparton. Ejjel. Nappal.

Szoval a mi-leszek-ha-nagy-leszek kerdesre mar nem tudok valaszt adni, mert azt hiszem mar nagynak szamitok. Viszont ha megis valamilyen formaban valaszolnom kellene erre a kerdesre, ami talan valahogy ugy hangozhatna, hogy amennyiben mar ugyan nem vagy kicsi, de megsem tudod mi akarsz lenni akkor most megis mihez kezdenel meg az eleteddel - es akkor erre nagyjabol annyit tudnek mondani, hogy tulajdonkeppen barhogy, barmikor szivesen tennek valami szepet, jot es hasznosat az emberisegert, a sajat kreativ forrasaimat hasznalva. 

Akar egyedul. De megjobb, ha hasonszoru gondolkodokkal tudnam korbevenni magam. Igazan szeretnek egyuttdolgozni olyanokkal, akik hasonloan szeretnenek tenni a vilagert es az emberekert benne.

No most azt mondja meg nekem valaki, hogy ezt a munkat hogy hivjak? Egyetemes muvesz? Emberisegi ertekellenor? Emberi eletminoseg felelos? Univerzum egyensuly-menedzser?

Es megis ki vesz fel ilyen poziciora embert? Es megis hol lehet ra jelentkezni? Az egyetemen? Az onkormanyzatnal? A kihalo pandak dedikalt bambuszerdei ugyfelszolgalatanal? Az unesconal? Az ENSZnel? Az eszaki sarkon a telaponal?

Es ammenyire ertem a felnott vilagot eddig, a munkaert penzt, vagy valamilyen ellenszolgaltatast szokas kapni. No most egy ilyen munkaert mi jarna, manna? Varazs-paszuly? Fotonok? Husegpontok? Orokelet? Ingyensor?

Aki az altalam kifejtett problemahalmaz barmelyik elemere tudja a valaszt, illetve tud relevans allashirdetest illetve munkaltatot, kerem jelezze egy email kuldesevel a borsincka@gmail.com cimre.