HTML

Bori goes to Holland

Akadozó emailezések és összeegyezthetetlen szkájprandevúk helyett szerény kis beszámolók messziföldre és hazaköltözésem történéseiből. Instead of erratic email exchanges and unmanagable skype appointments, voila, a collection of humble reports of my life abroad and after moving back home.

Friss topikok

Címkék

2024.09.06. 12:55 borsincka

Trippelgetés délen vol.1

(Ez a poszt június 6án íródott.)

Az északi és keleti kiruccanások után úgy tűnik a belső iránytűm délnek küldött.
Most időrendben kicsit ugrálni fogok, mert éppen Tiranában leledzem, de nemrég Bariban voltam, féléve meg Szkopjéban. Ben? Ban. Ájdontnó. A lényeg hogy ahogy eszembejutott a finnészt-thai-szingapúr tengely után hogy lehet hogy lehetne megint blogolni, meghökkenve fedeztem fel hogy mind3 pötty amit azóta berajzoltam a térképre tényleg délnek van.

úgy érzem ez így nem elég szemléletes, ezért előveszek egy térképet.

 

najó, arra én se számítottam, hogy ezek ennyire egyvonalban vannak, jesszus. a végén még kiderült hogy valami mintát rajzolok ki nem tudatosan. krípi.

 

Na de!

Az az igazság, hogy a múltheti Barizás után Tiranában megérkezve egy kicsit, illetve nem kicsit, hanem KURVÁRA megijedtem, illetve, nem csak megérkezéskor, hanem már (liszt)ferihegyen (elnézést....) , amikor vmi tök furcsa sorba kellett beállnom, ahol hirtelen olyan reptéri elemeket érzékeltem mintha nem EUba mennék, és teljesen pánikba estem hogy bizony a wizzair nem kért tőlem útlevelet, úgyhogy remélem itt se fognak. a kapun ugyan átjutottam, de azért picit izgulva néztem meg gugliban hogy most mi is a helyzet Albániával, és mikor nyugtáztam hogy EU tag, egészen a tiranai landolásig meg voltam nyugodva. még annak ellenére is, hogy 5en úgy lerészegedtek a gépen a nem-magyar légikísérő úrral bandázva, hogy én ilyen ordibálást és pacsizást repülőgépen még életemben nem hallottam (HÚ DE BEBASZTAM GECI, EZ A CSÁVÓ MEKKORA ARC, BIZTOS FELMOND HOLNAP). de amikor beütöttek az sms-kék, hogy bizony itt ilyen 3számjegyű forintokba kerül a telefonomnak még kb a puszta létezése is (HOGY LEHET 0.1MB ADATONKÉNT 3számjegyű forintokat számlázni??), akkor egy kicsit meglepődtem, sőt, akkor lepődtem meg a legjobban mikor a reptér kijáratáig eljutva az egyik mobilszolgáltatómtól egy olyan üzit kaptam hogy biztos akarok-e további tízezret is roamingra költeni, mert hogy ennyit már simán el is csattogtattam ebben a kiváló díjzónában, így 3 perc alatt, azzal hogy nem csináltam semmit. :OOOOOOO JÉZUSÚRISTEN, holvagyok, mi ez, csődbe fogok menni, itt halok éhen az utcán, leszívja a telefon a gatyát is rólam.. azonnal mobil adat ki, egyik sim, másik sim, mindegyik őrült, atyaég, hogy jutok el bárhova, internet nélkül, este 10 óra van, itt vagyok albániában, miafaszt gondoltam, mire volt ez jó.

a helyiek remekül betömködték ezt a piaci rést, az összes telekom szolgáltató vidám színekben felvonulva kedves hosztesz lányokkal pultokban árulja a SZÁZ GIGA ADAT MEG EGYÉB CAPSLOCKOS VIDÁM FELIRATOS csomagokat, azt hittem fillérekért meg is kapom, de vmi 30euró lett volna a sim kártya, és az is csak fizikai, e-sim még plusz 5 v 10 euró. eh, nem tetszik, bevállalós leszek. 5percig szüttyögök a béna reptéri wifivel, le-szkrínsotolom az utat a szállásomra, és iszonyú bátran megindulok INTERNET NÉLKÜL az albán nagyvilágba, kilépve a reptér kapuján. egészen vagy HÁROMSZÁZ MÉTERT kellett navigálnom mobilinternet nélkül, hogy megtaláljam a buszt, amin a random mellémülő brit üléstársammal együtt megvitattuk hogy egyikünknek sincs nete és nemértjük mivan, és nemtudjuk milesz. :D

végül a centrumban vmiért egy buszmegálló ingyen wifijelet adott, ami pont elég volt h belőjem sétautamat, és innen már ténleg azt hittem nem érhet akadály, három taxist is leráztam, köszönöm uraim de én már kurvára elroamingoztam a taxipénzt mára :DDDDD szóval azt hittem már minden akadályt megugrottam, de hát na, maradjunk annyiban hogy továbbra sem vagyok jóbarátságban az otp kártyámmal, ami annak ellenére h kicseréltettem, 3időpontos viszontagságok árán, továbbra sem hajlandó nekem pénzt szerezni semmilyen automatából, és nyilván CSAK KÉSZPÉNZZEL lehet fizetni a szálláson (bár a buszon konkrétan a 4eurós reptéri jegyet meg tudtam kártyázni... egyelőre nem értem az országot).

késve, felárat elszenvedve megérkezem a szállásomra, amit viszonylag kevés paraméter mentén foglaltam le túlélési címszó alatt, és ennyi stressz után egészen meghökkenve realizáltam hogy milyen jó kilátásba sikerült beletrampolnom. :D (most beraknék egy képet de nincs jó akkorról, de pótlom későbbivel)

oké. albánia első nap túlélve.

ma már a második napon is túlvagyok, de most beszámolni csak idáig volt erőm. sztéj tyúnd!

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://borigoestoholland.blog.hu/api/trackback/id/tr3318485985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása