Annyira régen írtam erre a blogra bármit, hogy teljesen bizonytalan vagyok benne, hogy milyen nyelven is kéne azt tenni. Úgyhogy most nekikezdek úgy, ahogy jön, aztán meglátjuk értelmezhető-e.
Szóval. történt az, hogy el akaródzott mennem valahova picit utazni, és bár Hollandia mindig valid fallback ilyen alkalmakra amennyiben ismerősöket szeretnék látni, valami új tájra vágytam. És akkor eszembejutott, hogy hát van ez az Észtország dolog, ami ezer éve lóg a levegőben, najó nem csak 13, mióta megismertem az észt barátnőmet Helent, Dinoval, a horvát sráccal egyetemben annó Szlovéniában, a maribori diákkonferencián. De Dino most Izlandon él, az eggyel messzebb van, így ő ezúttal kiesett a pixisből, és maradt Észtország. (De ami késik nem múlik ám!)
To spice things up a bit, a helsinki-i (? :D) átszállásos repülőutat lebutítottam az odafele irányba oly módon, hogy meglepően körülményes módon de ki-ikszeltem az odafele útból a második lábat (?), így az első estémet tegnap Helsinkiben töltöttem.
Én startrakészen a reptéren, új fenszi bőrönddel, ami esküszöm nem is úgy rózsaszín ahogy most a képen tűnik.
A hotelhez menet nyilván már mosolyogni kellett pár finn szón, főleg amiben magas volt a pukikoncentráció:
És a villamoson is kénytelen voltam felnevetni, ahogy bemondta a villamos, hogy:
TÖLÖ TORI!
mondom: TÖLÖ és TORI!!
ahol a 'mondom' és az 'és' nyilván nem volt része a bemondásnak, de akkora szünet volt ott, és annyira abszurd volt hogy kétszer mondják be, hogy én esküszöm úgy éreztem, belém akar kötni a villamos.
Gyanús volt, hogy picit máshogy mondta azért, nem tudtam érzelmi okokból-e, meg aztán az utcaneveket is mindenhol kétféleképp láttam, egyszer érthetetlenül, egyszer meg majdnem úgy mintha akár érthetném germánul, és én azt hittem csak valami historical reason-ök miatt pont olyan kerületben vagyok ahol ez vmiért releváns, de aztán kiderül hogy Finnországban a svéd is hivatalos nyelv, basszátok meg, ez meglepett. Hát a fene se gondolta. Ignoranciám új szinteken hasított, nemgondoltam hogy másutt is finnugor-germán nyelvi ütközések vannak.
Aztán természetesen muszáj volt a boltban fotózni ezt a gyöngyszemet, ami még most is boldoggá tesz: bár nem vettem, de a dobozban árult prémium Glögi, ami alá valamiért csak annyi van írva pluszba magyarázatként, hogy 'Glögg', az megivás nélkül is melengeti a szívemet és a nevetőizmaimat. Még most is röhögök ahogy leírom, csodálatos egy szó, mondjátok ki ti is magatokban hogy GLÖGI! :D
Aztán fotóztam még messziről batmannak tűnő utcatáblát, miközben bemászkáltam a belvárost, 'helyi lámpást' és a 'helyi fogast' is bejártam, előbbiben blues dzsemmelés volt, utóbbiban meg SEMMI, de ahogy egy rockkocsmában elmagyarázták, január 2 hétfő lehet hogy az év legszarabb választása bulizási napra a részemről, ami, hát, lássuk be, jogos. De aztán persze amint kikértem a kabátom és kijöttem az ÜRES finn fogasból éjfélkor, azonnal megjelent egy 30 fős kiöltözött csorda akik mentek befele - de akkor már úgy éreztem, még egy 3.5 eurót ez most már nem ér, mégiscsak egésznap utaztam NA.
Szóval vissza hotel, másnap fölkönyörögtem magam a TÖÖLÖbeni hotelem tetejére miután már kicsekkoltam és nem lett volna hozzáférésem - és nem, nem kell amúgy nagybetűkkel írni, csak én mindig egy kedvesen retardált elefántot hallok magamban tülkölni, amikor ezt a 3 ö betűt tartalmazó 2 szótagú szót látom leírva, és ezt küldöm szeretettel a nővéremnek, sajátos családi humorunk okán lehet csak ő tudna velem ezen szakadni a röhögéstől a hóban fetrengve - és innen gyönyörködtem először az éjjel lehuppant 10 centis hóban. Atyaég de rég volt Pesten ennyi hó.
Kimentem és tapostam ropogtattam mint egy hülyegyerek, egész a Sibelius monumentig vigyorogtam mint a tejbetök a mesebeli havas tájon, teljes mámorban élveztem a fehér csípős hideget, ami elég mókás gondolat ha belegondolok hogy valszeg a legtöbb finn aki mellettem elsétált annyit gondolhatott a havat nézve hogy 'a faszomat még csak kedd van.' De azért biztos ami biztos, a teljesen szűz havon járás után a konkrét emlékmű előtti útig parkba beparkolt egy busz, amiből egy kínai zászlóval menetelő turistacsorda ért pont akkor pont oda amikor én. Legalább egy kicsit letaposták a havat, mert itt már kezdtem aggódni, hogy szép meg jó ez a hó, de vajon hogy fogja ezt az én cipőm bírni, pláne ha latyak lesz.
Úgyhogy akkor gondoltam is hogy jójó, akkor bebuszozunk a centrumba, a buszmegálló szépen beolvadt a környezetbe de azért nem tudott teljesen elbújni előlem:
Megnéztem a fő látványosságot, blablabla,volt pár turista meg a token krézi feka, aki a lépcső tetejéről ordibált fél angolul és fél finnül nagyon kellemetlenül
de utána nekivágtam a random sétának, ami mindig a legjobb, és találtam is egy zseniális kis félszigetke-szigetkét, ahonnan őrült jó kilátás volt, és az időjárással is mázlim volt: Indusztrialista, északi-germán építészet & természet hármas panoráma, megtűzdelve pár daruval és hattyúval.
Panorámakép:
Az ipari oldal:
A másik oldal:
Aztán hibát követtem el, mert ezután még megnéztem vmi templomot, ami messziről érdekesnek tűnt, meg az a rész tökmenő, hogy így van egy tök meredek utca és annak a végén van, tökjó hogy Helsinki nem lapos, de aztán meg ott igazából nem volt semmi. Ez még önmagában nem lett volna hiba, csak aztán ahogy erre rápihentem, azt hittem hogy még tökre lesz időm megnézni vmelyik múzeumot a komp előtt, ami átvinne észtbe (:D), de ahogy a kedves olasz ügyfélszolgálatos is elmondta, akit a komp honlap alapján sikerült felhívnom, a 60perces checkin deadline az bizony azt jelenti, hogy 60perccel a komp indulása előtt ott kell lenni, 'you know, like-a with-a flights'. Így kisebb stresszben végül elengedtem a helsinki kultúrálódást :( és nekivágtam a kikötőnek, ahol meg simán felengedtek arra a kompra ami 30 perc múlva tervezett indulni grrrrrr.
Innentől a finn történet tulképp véget ér, és elkezdődik az anyázásom története, a brutál kompon amin rengeteg turista volt, volt aki kevésbé jófej, hálistennek óriási a cucc és a 3 emelet 2 étterem 2 bár meg minden egyebek között sikerült vhol meghúznom magam úgy, hogy túléltem a 2.5órás utat.
Észtországot már most szeretem, mert egy ilyen táblával üdvözöltek a kompról lefele menő sokszázméteres folyosón (tényleg mint egy reptéren), vigyázzatok ti is!
Folyt köv. - klikk ide
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.